Tisztelt Földtulajdonos/Földbérlő!
A kalászos termények nyári betakarítási szezonja közeledik, ezért az időszerű hatékony felkészülésérdekében felhívom a figyelmét, a tűzvédelmi előírásainak betartása céljából az alábbi feladatok elvégzésére fokozott figyelmet fordítson.
A MEZŐGAZDASÁGI ERŐ- ÉS MUNKAGÉPEK
1.) A kalászos termény betakarítási, kazalozási, szalma-összehúzási és bálázási munkáiban csak az a tűzvédelmi követelményeknek megfelelő, legalább egy, a vonatkozó műszaki követelményeknek megfelelő, legalább 21A és 113B vizsgálati egységtűz oltására alkalmas tűzoltó készülékkel is ellátott erő- és munkagép, valamint egyéb jármű vehet részt, amelynek tűzvédelmi felülvizsgálatát a betakarítást megelőzően az üzemeltető elvégezte. A jármű megfelelőségéről szemle keretében kell meggyőződni, amelynek tervezett időpontját 8 nappal előbb írásban az illetékes Encsi Katasztrófavédelmi Kirendeltségre be kell jelenteni. A szemléről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek 1 példányát a járművön el kell helyezni és a szemlét követő 8 napon belül az Encsi Katasztrófavédelmi Kirendeltségre meg kell küldeni.
Cím: B.A.Z. Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság
Encsi Katasztrófavédelmi Kirendeltség
3860 Encs, Szent Flórián u. 1.
2.) Az üzemelő erő- és munkagép kezelője szükség szerint, de legalább naponta egyszer köteles a kipufogó-vezeték és szikratörő műszaki állapotát felülvizsgálni és a rárakódott éghető anyagtól szükség esetén megtisztítani.
3.) A tartalék üzem- és kenőanyagot az erő- és munkagéptől, a kazaltól és a gabonatáblától legalább20 métertávolságra kell elhelyezni éghető hulladéktól, növényzettől mentes területen.
4.) Erő- és munkagépen, gépjárművön olyan karbantartás, javítás, amely nyílt láng használatával jár, vagy üzemanyag elfolyásával járhat, gabonatáblán, szérűn és a rostnövénytároló területén nem végezhető.
5.) Munkaszünet idejére az arató-, cséplőgépet, az erőgépet és az egyéb munkagépet a lábon álló kalászos terménytől, a tarlótól, továbbá a kazaltól legalább15 métertávolságra kell elhelyezni, éghető hulladéktól, növényzettől mentes területen. Ha a tarlótól ez a távolság nem biztosítható, akkor3 méterszéles védőszántáson kívül kell az arató-, cséplő-, erő- és az egyéb munkagépet elhelyezni.
6.) Az arató- és cséplőgépet hajlékony földelővezetékkel, akkumulátorát pedig legalább nehezen éghető, villamosságot nem vezető anyagú védőburkolattal kell ellátni.
7.) Az erő- és munkagépet, arató- és cséplőgépet a kezelő üzemeltetés közben nem hagyhatja el, egyéb munkát nem végezhet..
8.) A szalmaösszehúzást és a kazalozást végző erőgép az összehúzott szalmát és kazlat csak olyan távolságra közelítheti meg, hogy az erőgép égésterméke, illetőleg annak elvezető csöve gyújtási veszélyt ne jelentsen.
9.) A szalmaösszehúzásban és a kazalozásban részt vevő erőgépet a ráhullott szalmától, szénától rendszeresen meg kell tisztítani.
10.) Az összehúzott szalma alapterülete nem haladhatja meg az 1000 m2-t.
ARATÁS
1.) A kalászos termény betakarítását lehetőleg a közút és a vasútvonal mentén kell először elvégezni.
2.) A learatott kalászos termény, szalma a vasútvonal szélső vágányától és a vasútállomástól legalább100 méter, a közúttól legalább25 métertávolságra helyezhető el. Ha a távolságok nem tarthatók, akkor a kalászos terményt, a szalmát az aratással egyidejűleg, a szálas takarmányt pedig kiszáradáskor azonnal el kell szállítani. A vasút és a közút mentén az aratást követően legalább3 méterszéles védőszántást kell alkalmazni.
3.) Gabonatáblán dohányozni még a járművek, erő- és munkagépek vezető fülkéiben is tilos.
4.) Az aratás idejére a gabonatáblától legalább 15 méterre éghető anyagtól és növényzettől mentes dohányzóhelyet lehet kijelölni. A dohányzóhelyen a dohánynemű gyűjtéséhez és eloltásához megfelelő mennyiségű vizet tartalmazó edényt kell elhelyezni.
SZÉRŰ, ROSTNÖVÉNYTÁROLÓ, KAZAL
1.) A mezőn (határban) összerakott kazal, valamint a szérű és rostnövénytároló elhelyezésénél a szélső tárolási egység és a környező
a) „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó építményektől legalább200 méter,
b) „C”-„E” tűzveszélyességi osztályba tartozó építményektől legalább100 méter,
c) vasúti vágányoktól és a vasútállomástól – a rostnövénytároló ipari vágányát kivéve – legalább100 méter,
d) közúttól, erdőtől, lábon álló gabonától legalább25 méter,
e) nagyfeszültségű, föld feletti villamos vezetéktől a legfelső villamos vezeték és talaj közötti távolság háromszorosa, de legalább20 méter tűztávolságot kell tartani.
2.) Az állattartó telepeken a legfeljebb egy évre elegendő alomszalma- és szálastakarmány-szükségletet üzemi tárolásnak kell tekinteni..
3.) A szérűben csak kalászos terményt, szálas takarmányt és szalmát, a rostnövénytároló telepen pedig csak rostnövényt szabad elhelyezni.
4.) A szérűn és a rostnövénytárolón a kazlakat úgy kell elhelyezni, hogy a második sorban levő kazal az előző sorban levő két kazal közé kerüljön.
5.) A kazlak, valamint a sorok között a nagyobb kazalmagasság háromszorosát, de legalább20 métertávolságot kell biztosítani.
6.) A mezőn (határban) összerakott szálastakarmány-, szalma-, rostnövény-kazlakat legalább3 méterszéles védőszántással kell körülvenni. .
7.) A szérű és a rostnövénytároló területét az éghető hulladéktól, elszáradt gaztól állandóan tisztán kell tartani.
8.) Dohányozni a szérű és a rostnövénytároló szélső tárolási egységétől, valamint a más helyen lévő kazaltól legalább30 métertávolságra, tüzet rakni legalább100 métertávolságra, a kijelölt helyen szabad. A tilalmakat a szérű és a rostnövénytároló bejáratainál biztonsági jellel jelölni kell.
9.) A rostnövény osztályozása esetén egy időben legfeljebb 4 kazal, tárolási egység bontható meg.
10.) A rostnövény csak a tárolón kívül és a szélső kazaltól 10 méteren túl sátorozható ki. A sátorozási területen minden megkezdett 10 000 m2 alapterület után 10 méteres tűztávolságot kell biztosítani.
11.) A pozdorja kazal legnagyobb megengedett alapterülete300 m2. A kazlak egymástól legalább10 méter, rostkazaltól, épülettől legalább20 métertávolságra helyezhetők el.
A TARLÓ- ÉS A NÖVÉNYI HULLADÉK ÉGETÉSÉNEK SZABÁLYAI
1.) Az avar-, a tarló-, a nád- és a növényi hulladékégetés alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység.
2.) A tervezett – az (1) bekezdés szerinti – égetés helyét, időpontját és terjedelmét a megkezdés előtt legalább 24 órával az illetékes hivatásos tűzoltóságnak írásban be kell jelenteni.
3.) A tarlóégetést a learatott gabonatáblákon úgy kell végrehajtani, hogy a tűzterjedés irányában a hasznos vad elmenekülhessen. A tarlónak minden oldalról egyidejűleg történő felgyújtása tilos. Az égetéshez csak a tarlómaradványok használhatók fel. A szalmát elégetéssel megsemmisíteni, lábon álló gabonatábla mellett tarlót égetni tilos.
4.) Kukoricatarló-égetésnél a (3) bekezdésben foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.
5.) A cséplési hulladékok, így pillangósvirágú magvak hulladékai és egyéb hulladék, a fatisztogatás hulladékai (a továbbiakban: növényi hulladékok), a hernyófészkek és az arankafoltok – megfelelő tűzvédelmi óvórendszabályok betartásával – csak a helyszínen égethetők.
6.) Tarló- vagy a növényi hulladékégetés csak úgy végezhető, hogy az a környezetére tűz- és robbanásveszélyt ne jelentsen. Ennek érdekében
a) a tarlót vagy az érintett szakaszokat az égetés megkezdése előtt legalább3 méter szélességben körül kell szántani, és az adott területen az apró vadban okozható károk elkerülése érdekében vadriasztást kell végrehajtani, a fasorok, facsoportok védelmére a helyi adottságoknak megfelelő, de legalább 6 méteres védősávot kell szántással biztosítani,
b) a tarlóégetést 30 ha-nál nagyobb területen szakaszosan kell végezni, és csak az egyik szakasz felégetése után szabad a másik szakasz felégetéséhez hozzáfogni,
c) a tarlóégetés időtartamára tűzoltásra alkalmas kéziszerszámmal ellátott, megfelelő létszámú, kioktatott személy jelenlétéről kell gondoskodni, és legalább egy traktort ekével a helyszínen készenlétben kell tartani,
d) a tarló- vagy a növényi hulladékégetés célját szolgáló tüzet őrizetlenül hagyni tilos, és veszély esetén vagy ha a tűzre már szükség nincs, azt azonnal el kell oltani.
7.) A tarló- vagy a növényi hulladékégetés befejezése után a helyszínt gondosan át kell vizsgálni, és a parázslást, izzást – vízzel, földtakarással, kéziszerszámokkal – meg kell szüntetni.
A TERMÉNYSZÁRÍTÁS SZABÁLYAI
1.) Terményszárító berendezéssel történő szárítás esetén a tűzvédelmi előírások megtartásáért és annak folyamatos üzemelés közbeni ellenőrzéséért az üzemeltető és a kezelő személyzet a felelős. A szárítóberendezés üzemeltetése során a gyártó kezelési utasítását figyelembe kell venni.
2.) Szellőztetéssel történő szárítás esetén
a) szálas takarmányt kazalozni csak akkor lehet, ha a takarmány nedvességtartalma 40-45% alá csökkent,
b) a kazlak méretének meghatározásánál a szellőzőventillátor teljesítőképességét és a 20. melléklet 2. táblázatának előírásait kell figyelembe venni,
c) a takarmányt felületi víztől mentesen kell a megfelelően előkészített kazalszárító berendezésre behordani, és – előírt rétegvastagságig és magasságig – kazalozni,
d) a szénát egyenletes rétegbe, tömör gócok nélkül kell teregetni, a rétegenkénti kazalozás során új réteg csak az előző réteg teljes kiszáradása után rakható fel,
e) a kazlat beázástól védeni kell,
f) a kazal belső hőmérsékletét rendszeresen és szakszerűen mérni kel,
g) a szénakészítés technológiai leírását a szénakészítést végzők részére ki kell adni.
Az aratási munkálatokban résztvevő dolgozókat az általuk végzendő tevékenység, illetőleg a munkahely sajátosságainak megfelelően soron kívül tűzvédelmi oktatásban kell részesíteni. Az oktatás megtörténtét a dolgozó aláírásával köteles igazolni!
Az aratás időtartama alatt tűzvédelmi ügyeletet kell szervezni. Az ügyelet bármikor bevethető legyen és fel kell szerelni a hatékony tűzoltás segítésére alkalmas felszerelésekkel (erőgépek, munkagépek, lajtok, stb.)
A gyors tűzjelzés lehetőségét meg kell szervezni, illetve biztosítani kell !
A termény betakarítási, kazalozási, szalma-összehúzási és bálázási munkáiban részt vevő erő- és munkagépek, valamint egyéb járművek üzemeltető által elvégzésre kerülő tűzvédelmi felülvizsgálatán a kirendeltségünk nem képviselteti magát.
A nyári betakarítási, szalma összehúzási, bálázási, kazalozási munkálatok idején a vonatkozó tűzvédelmi előírásokat maradéktalanul be kell tartani, melyek végrehajtását az Encsi Katasztrófavédelmi Kirendeltség ellenőrizni fogja, célellenőrzések keretén belül.
Tűzvédelmi előírások megsértése esetén következetesen élni fognak szankcionálási lehetőségükkel.
Szabó Éva sk.
jegyző
