SZÖVEGES BESZÁMOLÓ
„Közösségépítő tanulmányutak és várlátogatások megvalósításának támogatása”
Támogató: Emberi Erőforrások Minisztériuma (1054 Budapest, Akadémia u. 3.)
Kedvezményezett: Tornyosnémeti Község Önkormányzata
(3877 Tornyosnémeti, Gazdasor út 12.)
Pályázati azonosító: 5102-01-0215/17
A program koncepciója:
Közösségépítő kulturális alkalmak megvalósítása, a helyi közösségi fejlesztéseket előkészítő tanulmányutak szervezése, történelmi bemutatóhelyek tanulmányozása, ismeretek bővítése céljából a program iránt érdeklődő helyi lakosok számára. A pályázat költséghatékonyságának érdekében két darab tanulmányút (a Füzéri Vár és a Sárospataki Rákóczi-vár meglátogatása) egy útvonalra felfűzve, ugyanazon napon (2018.06.01-én) került lebonyolításra, még a harmadik tanulmányút (Egri Vár), amely relatíve távolabb is fekszik a kiinduló településtől egy későbbi időpontban (2018.06.15-én) került megszervezésre. A megvalósításra került szakmai program a helyi igényekre és szükségletekre alapozva jelentős hiánypótló szerepet töltött be a településen, hiszen a községnek hátrányos helyzetéből fakadóan nem áll módjában anyagi forrást biztosítania történelmi bemutatóhelyek tanulmányozására, viszont a helyi önkormányzat a pályázat pozitív elbírálásának eredményeképpen a szervezési és lebonyolítási feladatok ellátását szívesen magára vállalta.
A megvalósítás részletes terve / ütemezése:
| Időpont (év/hónap/nap) | Tevékenység részletes leírása | |
| 2018.06.01.
(péntek) |
Egy darab bérelt autóbusz felhasználásának segítségével, szolgáltatás vásárlás (személyszállítás) keretében nyílt lehetőség a történelmi bemutatóhelyek megközelítésére. Gyülekezőhelyként a helyi önkormányzat udvara került megjelölésre, az indulás a kora reggeli, még az érkezés a kora esti órákra volt tehető.
Az első úti cél Füzér Vára volt. A csodálatra méltó természeti környezetben fekvő Füzér, egyike az ország kevés olyan magánföldesúri várának, melyről nagy valószínűséggel állítható, hogy már a tatárdúlás előtt állt. Egyedülálló történelmi rekonstrukciós munka terepe a kevés, különleges építészeti emlékek őrzőjeként megmaradt magyarországi várak egyike, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Füzér. 2015 végére rekonstruálták a várkomplexum épületét annak érdekében, hogy az oda látogatók maguk is a vár életének részeseként érezhessék magukat. A környezetéből magasra meredő hegyről a zempléni táj fölött őrködő vár igazi kuriózumokkal repíti vissza az időben az odalátogatókat. A második úti cél a Sárospataki Rákóczi-vár volt („Rákócziak dicső kora…” kiállítás; Vörös-torony). Magyarország egyik leghíresebb vára, a sárospataki Rákóczi-vár hazánk legnagyszerűbb késő reneszánsz műemlékei közé tartozik, egyben az ország legjelentősebb Rákóczi kultuszhelye. Országunk északkeleti térségének meghatározó városát jelenti Sárospatak. A Bodrog-folyó mentén hosszan elnyúló település magjának barokk utcasorai egyenest nekivezetik a látogatót a legnevezetesebb történelmi műemlék, a Rákóczi-vár bejáratához. Végigjárva a boltíves termekben berendezett kiállításokat, felidézhetjük a históriás idők letűnt pillanatait, az egykoron itt élt emberek szellemét. A tanulmányutak alkalmával a csoportos étkezés (főétkezésként elfogyasztott meleg étel és ásványvíz; 46 fő részére) is a programunk részét képezte. A résztvevők száma: 46 fő volt. |
|
| 2018.06.15.
(péntek) |
Egy darab bérelt autóbusz felhasználásának segítségével, szolgáltatás vásárlás (személyszállítás) keretében nyílt lehetőség a történelmi bemutatóhely megközelítésére. Gyülekezőhelyként a helyi önkormányzat udvara került megjelölésre, az indulás a kora reggeli, még az érkezés a késő délutáni órákra volt tehető.
A tanulmányút alkalmával a Dobó István Vármúzeum megtekintésére került sor (a Vármúzeum valamennyi saját kiállítása). Eger vára a 16. században, a török megszállás miatt három részre szakadt Magyar Királyság végvárrendszerének, „Európa védőpajzsának” fontos erőssége volt. Ezer éves történetének leghíresebb eseménye az 1552-es ostrom, amikor a Dobó István által vezetett kétezer fős védősereg közel harmincszoros török túlerővel szemben megvédte a várat. Elsőként a korabeli krónikás, Tinódi Lantos Sebestyén örökítette meg históriás énekében a győzelmet, amely további irodalmi és képzőművészeti alkotások közvetítésével vált a nemzeti emlékezet részévé. Eger védőinek a magyar hőskultuszban betöltött szerepét Gárdonyi Géza Egri csillagok című nagyhatású regénye, illetve az ebből készült film erősítette tovább. Az Eger patak fölötti Várhegyen a magyar államalapítás utáni időszakban alapozták meg az első körtemplomot, amit rövidesen követett a Szent János evangélistának szentelt püspöki székesegyház. Az egyházi épületcsoport eleinte nem volt megerődítve, mert az egri püspök menedékvára a közeli felsőtárkányi hegyen emelkedett. A tatárjárás idején lerombolt vár pótlására vették körbe kőfalakkal az egri templomot, melyből a következő évszázadokban fokozatosan kialakult az országrész sorsában döntő fontosságot játszó egri vár. Mindenki által ismert leghíresebb ostromát 1552-ben élte meg, amikor Dobó István és védőserege sikerrel verte vissza a törökök ostromát. A század végén azonban mégis az oszmánok kezébe került, akik egészen 1687-ig uralták. Hadászati szerepét vesztve, fokozatosan bontották védőműveit, melynek csak a régészeti kutatások vetettek véget. Az egri hősök halhatatlan dicsőségét hirdető erődítmény azonban még sok emberöltőnyi munkát ad, hogy az utókor számára méltóképpen megóvjuk. A tanulmányút alkalmával a csoportos étkezés (főétkezésként elfogyasztott meleg étel és ásványvíz; 51 fő részére) is a programunk részét képezte. A résztvevők száma: 51 fő volt. |
|
|
A pályázó részéről közreműködők neve |
A projektben vállalt feladat megnevezése |
|
| Vasas Tibor, polgármester | Adminisztrációs, szervezési és koordinációs feladatok ellátása. | |
| dr. Szakály László, jegyző | Adminisztrációs, szervezési és koordinációs feladatok ellátása. | |
