A templom

Regine hospites de prov. Novi Castri scil. Teutonici de 10 v-is, que dicuntur Felnemet, Cuzepnemet, Olugnemet – azaz: a királyné teuton vendégei – telepesei – Abaúj megyében, akik 10 faluban, köztük Fel-, Közép- és Al(ig)németen laktak, bevádolták két elöljárójukat az udvarnál 1220-ban, mert hatalmaskodtak rajtuk. A rá következő évben készült periratban a két felnémeti feljelentő, Michael és lakon (Jákó?) neve is olvasható.

A XIII. század végéig több mint tucatnyi okiratban – határjárási jegyzékben, ítéletben, adománylevélben – szerepelnek a vizsolyi királynéi ispánsághoz tartozó Németi falvak. IV. Béla a három települést ajándékba adta Menne dajkának, a szász Mihály feleségének, aki a király unokáit, Lászlót (a későbbi IV. László királyt) és Máriát szoptatta. Menne asszony három fia közül Mihály ispán és György budai polgár, királyi főszekerész osztozkodott a birtokon. György neve 1299-ben szerepelt Középnémet (Kwzepnemty) földesuraként egy Patakon kelt iratban, ugyanakkor három évig közös maradt a szőlők, erdők, vizek és legelők használata, valamint a Szent Jakab-templom kegyurasága. Lám csak, mennyivel több részletet megismerhetünk egy hétszáz évvel ezelőtti, az állam és magánszemélyek közötti ügyletről, mint manapság egy milliárdos összegű ingatlan vagy más vagyon magánkézbe juttatásáról!

A három Hernád-völgyi falu közül a szóban forgó 25 garas pápai tizedet fizetett 1334 és 1336 között, ami jelentősebb plébániára utal. Tornyosnémetinek 1746 óta nevezik megkülönböztetésül a többitől. Neve 1920 után a Kassa felé vezető főút határátkelőjeként vált ismertté. (Alnémet 1589 óta szerepel Hidasnémetiként, Felnémetből az 1400-as évek elején lett a mostani határon túl található Migléc.) Szép ligetes lapályon, az országúttól keletre fekszik a ma hatszáz lelkes, fogyatkozó népességű község. Lakossága 1880 és 1970 között nyolc- és kilencszáz fő között mozgott. Temploma a Hernádba igyekvő Szártos-patak partján, szabad téren található. Tisztán gótikus stílusú épület, a nyolcszög három oldalával záródó, támpilléres szentéllyel. A tatárjárás évszázadában keletkezett első templomának átépítésekor alakult ki mai formája, szép csúcsíves déli bejáratával és remek kőrácsos mérművekkel koronázott osztósudaras ablakaival. A diadalív vonalában a külső falon észrevehető kőtáblán az 1447-es évszám jelzi e renoválás idejét – ez egybevág azzal a helyi hagyománnyal, hogy a régi templom a husziták korából való a nyugati homlokzat elé kilépő, gúlasisakos harangtorony pontosan ötven évvel később, 1497-ben épült újjá. Tornyosnémeti népe – a Kassa környéki településekéhez hasonlóan – korán átvette a református vallást, a XVI. század végétől a protestánsok használják a régi templomot. Festett famennyezete a szakirodalom szerint 1755-ben készült, azonban elpusztult, s ma dísztelen deszkafödém borítja a belső teret. A falu katolikusai 1890-ben emeltek maguknak új, neogótikus ízlésű, tekintélyes méretű egyházat.

Ludwig Emil