A falu, és története

Tornyosnémeti Borsod-Abaúj-Zemplén megye északi részén, a Hernád völgyének felső szakaszán, a volt magyar-szlovák államhatárnál elhelyezkedő község, Encstől, Gönctől északra. A 3. számú főközlekedési út elkerülő formában súrolja a községet, amely fontos nemzetközi közúti határátkelőhely Szlovákia nyugati központja, Kassa irányába. Vasútállomása nincs, de rendszeres autóbusz-forgalma van a közeli Hidasnémeti állomásával. A hozzá legközelebb fekvő város Gönc, amelynek a községtől való távolsága közúton 8 km.

A falu határában már a bronzkorban népes település lehetett a régészeti leletek tanúsága szerint. A kezdetben Középnémeti nevet viselő község első írásos említése 1220-ból való, ekkor Cuzepnemet alakban fordult elő a neve. Királyi föld volt, amelyre a király német telepeseket hozott. A királyi dajka fiának, Györgynek adományozott falu később több birtokrészre oszlott. Az 1300-as évek elején gyakran tartottak itt megyegyűléseket, 1349-ben pedig nádori gyűlés helyszíne volt a falu. A XV. században gazdag és népes helységként tartották számon, határában vámot is szedtek. 1427-ben 71 adózó portája volt. 1440-ben a falut birtokló Perényiek Giskra huszita vezérnek adták zálogba, ettől fogva hanyatlani kezdett. 1528-ban Perényi Péter hűtlensége miatt a Szapolyai-párti Macedóniai Péter kapta meg Középnémetit.

A XVI. században a törökök dúlták fel, 1687-ben csak 21 jobbágya volt. A pestisjárvány ezt a népességet is tovább pusztította, amely a Rákóczi-­szabadságharc után tovább fogyatkozott és 1715-re már csak 11 jobbágyból állt. 1848-ig főurai a Perényiek mellett a Csákyak voltak. Az 1848-49-es szabadságharc során a kassai honvéd zászlóaljnál 7 községbeli lakos harcolt, közülük a fehértemplomi csatában négyen estek el. 1869-ben a lakosság száma 775 fő volt. A településben sok szlovák élt. Régi templomának szentelésekor német, magyar és szlovák nyelven egyaránt prédikáltak. Közigazgatásilag a falu mindig más település alá tartozott, így a kisközség ügyeit a volt vizsolyi egyházkerület, a hidasnémeti plébánia, a szinai körjegyzőség, majd a hidasnémeti körjegyzőség intézte. A két világháború között a lakosság nagy része cselédként dolgozott a nagybirtokon. Az idénymunkások 1920 után ősztől tavaszig, a sokszor szép hasznot hozó csempészéssel foglalkoztak. 1945-ben itt is sor került a föld felosztására, majd tsz-szervezésre került sor. A falu termelőszövetkezete az 1960-as évek végére a járás egyik legjobban gépesített tsz-évé vált. A körzetesítéssel viszont Tornyosnémeti lakói elvesztették vasúti megállóhelyüket, majd az iskola felső tagozatát. A fiatalabb korosztályok az 1960-as évektől egyre nagyobb arányban vállaltak munkát a falun kívül a közeli Hidasnémetiben a vasútnál, majd a borsodi iparvállalatoknál. Sokan elköltöztek a községből, az itt maradók közül pedig egyre többen ingázókká lettek. A falu agrárfoglalkozású népessége az 1980-as évekre elöregedett.

Az 500 fős lélekszámot megközelítő község népessége évtizedek óta mérsékelt ütemben fogy. A helyi lakosság száma 1960-ban még 925 fő, 1970-ben 857 fő, 1980-ban 772 fő, 1990-ben már csak 655 fő volt. 1980 és 1990 között a község vándorlási vesztesége 72 fő volt. Az 1990-es évek elején a fokozatosan elöregedő népességű községben a 60 éven felüliek száma 50 %-kal múlta felül a 14 év alattiakét. A településen a 15 évnél idősebb korú népesség több, mint fele elvégezte az általános iskola 8 osztályát, a 18 éven felüliek mintegy 10 %-a rendelkezik középiskolai végzettséggel. A felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya a 25 évnél idősebbek között 2-3 %-os. A gazdaságilag aktív korú népesség közel kétharmada az 1980-as évek végén főként városi munkahelyekre ingázott. A község munkaképes korú lakosságából a fizikai dolgozók részaránya 85 % körüli. Az 1990-es évek elején még sokuk ipari foglalkozású volt, de mára egyre többen igyekeznek elhelyezkedni a kereskedelem, vagy a lakossági szolgáltatások területén. Az agrárfoglalkozású népesség aránya 13-15 % közötti. 1996 őszén a településen 50 férfi és 34 nő volt munka nélkül.

Tornyosnémetiben nincs háziorvos. A település óvodájában elhelyezhető gyermekek száma 30, a beíratott óvodásoké 12. Felügyeletükről és foglalkoztatásukról 2 óvónő gondoskodik. Idősek otthona már nincsen Tornyosnémetiben.

A településen 7,1 km hosszú vízvezeték-hálózat üzemel, ám a vízvezetékkel ellátott lakások aránya nem éri el a 30 %-ot. Propán-bután gázzal 175 lakás rendelkezik. A községben a szervezett kommunális szilárd hulladékgyűjtés megoldott. A helyi kiskereskedelmi boltok száma 3, ebből élelmiszerbolt 2, a vendéglátóhelyek száma 1.

A településen jogi személyiségű gazdasági szervezet nem működik. A nem jogi személyiségű szervezeteket is mindössze egyetlen kereskedelmi bt. képviseli. Rajta kívül csak a helyi önkormányzat mint költségvetési szervezet, és 3 szolgáltató jellegű nonprofit szervezet a gazdálkodó egység a községben.

Tornyosnémetiben 8 egyéni vállalkozó folytat különféle típusú gazdasági tevékenységet, közülük 3 kiskereskedő, 1 mezőgazdasági vállalkozó és 4 kisiparos. A kisiparosokból 1-1 vállalkozó foglalkozik közleked

ési jellegű tevékenységgel, illetve személyi szolgáltatásokkal.

I. és II. világháborús, 1848-as és 1956-os emlékmű, Hőskert

I. és II. világháborús, 1848-as és 1956-os emlékmű, Hőskert - fotó: Kavarnyik Ferenc

I. és II. világháborús, 1848-as és 1956-os emlékmű, Hőskert – fotó: Kavarnyik Ferenc

Hozzászólás írása?

0 hozzászólás.

Szólj hozzá!